Gyakori kérdések

Miért van szükség dugódíjra?

Eredeti célját tekintve két dologról is beszélhetünk. Egyik oldala, hogy kitűnő pénzbevételi forrás a nagyvárosok önkormányzatainak. A befolyt összeg azután közlekedésfejlesztésre is elegendő forrást nyújthat. A másik dolog, hogy az autósokat olyan útvonalakra tereli, melyek nem zsúfoltak, ezzel megvédi a belvárosi részeket a hatalmas forgalomtól. A csökkenő forgalom megóvja a városközpontot a zajtól, a légszennyezettségtől, ezáltal javulhat az ott lakók és ott dolgozók életminősége is.

Mire számíthatunk, ha bevezetik?

Azokban az országokban, - Európában, például Angliában - ahol a dugódíj már érvényben van, azonnali hatás volt észlelhető, így várhatóan ez Budapesten sem lesz másként. A levegő szén-dioxid tartalmának mintegy hatvan százalékát az autók szennyezésének köszönhetjük. Ha a dugódíj miatt lényegesen csökken a zónákba behajtó gépjárművek száma, akkor a légszennyezettség ezzel arányosan csökkenni fog. Szingapúrban például a védett területekre autózók száma egyik napról a másikra csaknem a felére csökkent, és további 25 százalékkal az autóbaleseteké, ami mindenképp okot adhat a bizakodásra. Szintén Szingapúri statisztika, de ugyan az a helyzet például Milánóban is, hogy a tömegközlekedés sebessége a kétszeresére nőtt.

Mi a dugó oka?

Elsősorban az elkerülő utak csekély mennyisége, vagy hiánya. A másik jelentős ok, hogy számos munkahelyre, vagy egyéb úti célhoz az emberek nem tudnak, vagy nem akarnak tömegközlekedéssel eljutni. Ez természetesen az utak nem megfelelő hálózata és a járművek – finoman szólva – rossz állapota miatt is így van.

Várható-e változtatás a zónák méretében?

Hogy Magyarországon lesz-e változtathatóság, azt sajnos nem lehet tudni, de a külföldi példákból sejtésünk azért lehet erre vonatkozóan is. Valószínűleg nálunk is rugalmas lesz a rendszer, ha megnézzük például Londont, ahol a bevezetés után néhány évvel kiterjesztették a zónát, majd egy-két év múlva, újra az eredeti méretre szűkítették. Szingapúrban is változtattak, és felülvizsgálták az érintett területeket. Tették ezt abból a célból, hogy ne a pénzbevételi forrás, hanem a környezeti tényezők jobbá tétele legyen az elsődleges cél.

Változhat-e később a díja?

Árát tekintve minden nagyvárosban más és más, de sajnos láthatóan csak feljebb emelkedik minden országban, ahol azt eddig bevezették.

Ki örül a dugódíjnak?

Mivel a dugódíj külföldön nem azokat érinti, akik a zónában laknak, ezért természetesen az ott élők nagyon is támogatják azt. Pozitív hatásai vitathatatlanok, hiszen azok már a bevezetés után néhány nappal jelentkeznek is. Ezért aztán a dugódíj támogatottsága szinte minden országban - ahol már érvényben van - a bevezetés utáni időszakban megnő. A lakosság a jól kidolgozott és ésszerű területi hatályú, reális és megfizethető dugódíjat minden országban támogatja.

Lesz-e türelmi idő?

Miután sem a bevezetés pontos időpontja nem ismert (várhatóan 2016 eleje, ám ezt sokan ellenzik és cáfolják is) ezért biztosan nem lehet tudni, hogy lesz-e türelmi idő a dugódíj matricánál. A tapasztalatok alapján mégis remélni lehet, hogy az autópálya matricákhoz hasonlóan minimális türelmi időre ebben az esetben is számíthatunk.